Az alkotmány megnevezés alapját azok a dokumentumok képezik, amelyek nem az uralkodó és a nép vagy népképviselet egyezségéből keletkeztek, hanem abból, hogy az uralkodó szorult helyzetbe került és rá volt kényszerülve arra, hogy engedményeket tegyen. Amikor később megerősödött a hatalma, ezeket az engedményeket az uralkodó visszavonhatta, ezért nevezik ezt papiros-alkotmánynak.
Az újkor elején, az abszolutizmussal szemben álló polgári eszmék elemeként fejlődött ki az írott alkotmány. Ebben a korban a népszuverenitás, a jogegyenlőség, a szabadságjogok és a jogállamiság iránti igény felerősödik és ezek az igények megváltoztatták és szabályozták a közhatalom gyakorlásának módját.
Az 1787-ben az Amerikai Egyesült Államokban megszületett alkotmány, az első írott formájú alkotmány. További érdekessége, hogy többszöri módosítása után a mai napon is hatályos. 1791-ben a lengyel alkotmány követte, amelyik csak rövid ideig volt érvényes, a Francia alkotmányt is ebben az évben fogadták el, ezt követően Belgiumban majd a német nyelvterületeken alkottak írásos alkotmányt, majd a tizenkilencedik és huszadik században világszerte elterjedt.
Orbán Viktor miniszterelnök rádióinterjújában beszélt arról, hogy az ősszel elkezdődik egy olyan egy-másfél évig terjedő időszak, amely során értékelni fogják az Alaptörvényt és felmérik a módosítandó részleteit. Megnézik, hogy mi az ami bevált a 2011-ben elfogadott alaptörvény rendelkezéseiből, mi az ami beválhatott volna és hol maradtak szabályozási részek. A miniszterelnök ezt a folyamatot alkotmányrevíziónak nevezte.
A Népszavának nyilatkozó forrás szerint az alkotmányrevízió a bírói önigazgatást érintheti, a nevének elhallgatását kérő magas rangú fideszes politikus elmondta, hogy a kormány elégedetlen a bíróságok működésével, azzal, hogy a magyar bíróságok sok esetben korrupt módon működnek és azzal, hogy az ítéleteket meg lehet vásárolni.
Az alkotmányrevízió még a köztársasági elnök jogköreit is érintheti. A civil kontrollt hivatott jelképzeni az, hogy a köztársasági elnök a honvédség főparancsnoka, de igazából nincsen rá szükség, a névtelen forrás szerint, Magyarországon még soha nem fordult elő, hogy a hadsereg megpróbálta volna átvenni a hatalmat, de felesleges párhuzamosság jelenik meg a honvédség irányításában a köztársasági elnök és a tényleges vezetést végző vezérkari főnök között.
A forrás szerint az alkotmányrevíziót egy a kormány által megbízott, jogászokból álló bizottság fogja elvégezni, olyan szakemberek, akik megbíznak a kormányban. Arra a kérdésre, hogy az ellenzék szerepet fog-e játszani az alkotmányrevízióban, azt válaszolta, hogy az ellenzéktől nem várható szakmai hozzáállás, csak abban versenyeznének, hogy ki tud erőseben ellentmondani a kormánytól érkező javaslatokra, másrészt a kétharmados többséget említette, amely éppen erős felhatalmazás az alkotmányozás elvégzésére.
